2012. március 1., csütörtök

Eljött az idő

Önállósodik a fiam. Hetente egy nap bent (értsd: a városban, mert mi kint lakunk falun) alszik Mamánál, mert másnap nulladik órája van, és így nem kell olyan korán kelnie. A héten is bent aludt, csak éppen Mama nincs otthon, úgyhogy teljesen egyedül volt. Úgy tűnt, örül neki.

6 megjegyzés:

  1. Mindig olyan sejtelmesek a címeid! (Tudod, mikor az ember gyomra ökölbe szorul :)) Nem vagy véletlenül, titokban valamiféle zug-krimiíró, vagy ilyesmi? :D
    (de lehet, hogy csak én vagyok felfokozott kedélyállapotban, mostanában a Tűz és jég dalával fekszem és kelek :))

    VálaszTörlés
  2. :D Nekem nem tűnik fel, hogy sejtelmesek:) Különben is, gondolhattál volna arra is, hogy "Eljött az idő, hogy kibújjanak a hóvirágok", attól meg igazán nem kell megijedni:) A tűz és jég dala tehet róla (bár én nem olvastam).

    VálaszTörlés
  3. Bizony mondom néked olvasd el! Nem bánod meg. :)
    Egyébként tényleg a könyv az oka (az vagy amit "megeszel" :))

    VálaszTörlés
  4. Hát, nincs tervbe véve, de lehet, hogy egyszer sorra kerül:) Most A rózsa nevével küzdök, franciául. Tele van latin idézetekkel, amit nem értek:(

    VálaszTörlés
  5. Ó! Nem vagyok rád méltó! :) Nekem a Rózsa neve néha még magyarul sem volt egyszerű...

    VálaszTörlés
  6. Ó, nem értek semmihez, de legalább tudok franciául:) Amúgy nehéz a könyv, nem is értek mindent, de ez nem zavar a történet megértésében (egyelőre).

    VálaszTörlés