2010. július 24., szombat

Idén is

Igen, idén is voltunk nyaralni. Jó ez az üdülési csekkes rendszer, az ember nem izgulja agyon magát egész évben, hogy vajon lesz-e miből nyaralni egy kicsit. Éljen a Vállalat!
Naszóval:
Ez a kemping strandrésze volt.
Úgy kezdtük, hogy Balatonboglárra érvén igencsak erősen fújt a szél. Persze azért csobbantunk a Balatonban. Egyszer. Aztán Vonyarcvashegyen kempingeztünk. Jó kis kemping volt, csak éppen nyírták a füvet, amikor odaértünk. Meg másnap is nyírták a füvet. Béreltünk a kempingben csónakot, és megismerkedtünk a zord vizirendőrökkel. Másnap estére elmentünk Kánba, ide az utolsó 3,5 km-t negyed óra alatt tettük meg autóval. Már éppen arra gondoltunk, hogy talán mégsem itt kellett volna szállást foglalni, mikoris megérkeztünk a skanzenhez, amiben 4 napig laktunk. Az egész falu (meg a mellette lévő Gorica is) olyan volt, mintha kicsit visszamentünk volna az időben. És füvet nyírtak!
Ilyen házak voltak a faluban
Ebben laktunk mi
Ilyen volt belülről
Én még sosem láttam ilyen tükrös kanapét., meg olyan házat, amiben három cserépkályha van.
Nem volt egyszerű, de a térerőt azért mindenhol megtaláltuk.
Túrázgattunk, és minden túránkat Ács Lukácsnál kezdtük, a szabadtéri Maci-bárban, ahol csak gongatni kellett, és már jött is Lukács. Mint kiderült, évente megrendezik a Káni filmfesztivált, ahol lehet, hogy filmeket nem vetítenek, de hogy jó buli, az biztos. Rábukkantunk a Fekete István Emlékösvény egy részére, a Fekete István füvészkertre, ahol Fekete István idézeteket lehet olvasni (merthogy Fekete István itt volt segédtiszt). Pl. ilyen vicceseket is mint ez meg ez.
 
Maci-bár Ács Lukáccsal
Pami a pulton

A 13. Káni filmfesztivál hirdetése
 Orfűn a tó nagyon hideg volt. A ház tulajdonosa egy épülő kőbányában dolgozott, úgyhogy azt is megnéztük Hatalmas volt és ekkora gépek voltak, meg még ennél is nagyobbak:


Kán után a Szálkai tóhoz mentünk. Itt egy nem annyira felszerelt kempingben aludtunk (itt is füvet nyírtak!), de a táj szépsége és a már nekem is megfelelő hőmérsékletű víz kárpótolt. Reggel fél nyolckor a dombok között igencsak kellemeset úszkáltunk.


A szúnyogok persze mindenhol megettek minket. Aztán hazajöttünk, dolgoztunk egy csomót a kertben (füvet is nyírtunk), aztán vége lett a szabadságnak és most itt vagyunk gyerek nélkül, megint hetekig, brühühü.


2 megjegyzés:

  1. Nálam három cserépkályha van. Kár, hogy már láttál ilyent :P
    Szép program volt!

    VálaszTörlés
  2. Nade: működés közben még nem (láttam) éreztem! :D

    VálaszTörlés