álmodtam. Álmomban összehoztam két (könyv)molyt.
Annyit írok már álmokról, hogy azt hihetnék (az a rengeteg olvasóm:), hogy az álmokban élek, pedig nem. Nemrég volt egy időszak, amikor éjszaka-hajnalban felébredtem egy-egy álom után, és arra gondoltam, hogy már megint mekkora hülyeséget álmodtam. Aztán visszaaludtam, reggel pdig csak arra emlékeztem, hogy mekkora hülyeséget álmodtam, de arra nem, hogy mi volt az.
Amúgy szeretem az álmokat. Nem lehet úgy elmesélni őket, amilyenek igazából, mert szinte mindig van valami elmondhatatlan abban, ahogy az álmot átéli az ember. Vagyis én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése