Ez a könyv már rég kerülget engem. Több éve ott van a polcunkon (nem tudom, kié), címe alapján a távol-keleten játszódik, ami számomra vonzó szokott lenni, viszont a borítója meg taszított, így még a fülszöveget sem olvastam el rendesen. Ráadásul Sas elkezdte olvasni (lehet, hogy ő kérte valakitől kölcsön, de nem emlékszik), és gyorsan abbahagyta, mert unalmasnak találta. Aztán egy molyos értékelés láttán mégis levettem a polcról, és nem bántam meg.
A helyszín egy képzeletbeli indiai állam fővárosa, a két világháború között, amikor India még a britek fennhatósága alá tartozott. A szereplők hinduk, mohamedánok, angolok, jók és rosszak, kevésbé jók és kevésbé rosszak, különféle kaszthoz tartozó emberek.
A történet nem sodort magával, inkább kívülállóként, tárgyilagosan „figyeltem az eseményeket”. Ez részben a könyv hibája, mert szerintem rövidebben kellett volna megírni (olvasás közben sokszor éreztem hogy „ezt már mondta egyszer”), de mostanában amúgy sem tudok semmibe igazán belemerülni. Így is nagyon tetszett a könyv, az indiai sokszínűséget láttam magam előtt, a szárazság és a monszun ellentétét, azt, hogy az éltető víz hatására hogyan változik a táj, a burjánzó növényzet hogyan hálóz be mindent (legalábbis én így képzeltem olvasás közben). A szereplőket kicsit fekete-fehéren ábrázolja, illetve inkább úgy fogalmaznék, hogy szerethető-nem szerethető csoportokra osztja őket. Legalábbis én úgy éreztem (nem tudom, ezt hogy csinálja az író), hogy aki szerethető, az a rossz tulajdonságai ellenére is az, aki meg nem, azt a jó tulajdonságai ellenére sem szeretem meg. De ez engem egyáltalán nem zavart. A címben említett katasztrófa bekövetkezte előtt sokszínű képet kapunk Indiáról, maga az árvíz nemcsak a tájképet, hanem az embereket is megváltoztatja, és persze SPOILER a szerethető emberek pozitívan változnak meg a történet végére. SPOILER VÉGE. Bár valamelyik könyvárus honlapon szerelmes regényként jelenítik meg, szerintem nem az. Legalábbis nem a csöpögős fajtából. Viszont abban a kiadásban, amit olvastam (1992, Esély kiadó) rengeteg a hiba. Főleg az utolsó negyedében, és ez eléggé zavart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése