Az ember

szaladgál a városban, néha sétálgat is, akkor leginkább a lába elé néz, esetleg jobbra-balra, de a legritkább esetben jut eszébe a több emeletes házak tetejére felnézni. Aztán, ha egy emeleti függőfolyosóra téved, akkor rácsodálkozik, hogy mik vannak olyan magasan (ez persze nem onnan van fényképezve):

Horváth M. u.

Kimentem

a kertbe, hogy megnézzem, látszanak-e a csillagok, szeretnék hullócsillagokat nézni. Csönd volt, a levegő nem mozdult, fülledt langyos este fél tízkor. Megállapítottam, hogy a felhők eltakarják a csillagokat, ebből nem lesz romantikus hullócsillagbámulás, amikor hirtelen fény borította be az eget. Vártam az égzengést, de semmi, csak a tücskök hegedülnek. A fényjáték azóta is tart, de dörgés sehol, fura látvány.